Szerelmed​é​rt

by Pannón Melankólikusok

supported by
/
  • Streaming + Download

    Includes high-quality download in MP3, FLAC and more. Paying supporters also get unlimited streaming via the free Bandcamp app.
    Purchasable with gift card

      name your price

     

  • Compact Disc (CD) + Digital Album

    Includes unlimited streaming of Szerelmedért via the free Bandcamp app, plus high-quality download in MP3, FLAC and more.
    ships out within 3 days
    Purchasable with gift card

      €12 EUR or more 

     

1.
Ábránd 03:39
Szerelmedért Feldúlnám eszemet És annak minden gondolatját, S képzelmim édes tartományát; Eltépném lelkemet Szerelmedert. Szerelmedért Fa lennék bérc fején, Felölteném zöld lombozatját, Eltűrném villám s vész haragját, S meghalnék minden év telén Szerelmedért. Szerelmedért Lennék bérc-nyomta kő, Ott égnék földalatti lánggal, Kihalhatatlan fájdalommal, És némán szenvedő, Szerelmedért. Szerelmedért Eltépett lelkemet Istentől újra visszakérném, Dicsőbb erénnyel ékesitném S örömmel nyújtanám neked Szerelmedért!
2.
Fa leszek 03:04
Fa leszek, ha fának vagy virága. Ha harmat vagy: én virág leszek. Harmat leszek, ha te napsugár vagy. Csak, hogy lényink egyesüljenek. Ha, leányka, te vagy a mennország: Akkor én csillaggá változom. Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy Egyesüljünk) én elkárhozom.
3.
Milyen volt 02:23
Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár, S e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel as egek, A szeptemberi bágyadt búcsuzónál Szeme színére visszarévedek. Milyen volt hangja selyme, sem tudom már, De tavaszodván, ha sóhajt a rét, Úgy érzem Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.
4.
Anna örök 04:12
Az évek jöttek, mentek, elmaradtál Emlékeimből lassan, elfakult Arcképed a szívemben, elmosódott A vállaidnak íve, elsuhant A hangod és én nem mentem utánad Az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, Ma már nem reszketek tekintetedre, Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis Ne hidd szivem, hogy ez hiába volt És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden félrecsúszott Nyakkendőmben és elvétett szavamban És minden eltévesztett köszönésben És minden összetépett levelemben És egész elhibázott életemben Élsz és uralkodol örökkön. Amen.
5.
Odabenn a mély vadonban, A csalános iharosban, Félreeső völgy ölében, Sűrű árnyak enyhhelyében; Oh milyen jó volna ottan, Abban a kis házikóban, Élni, éldegélni, szépen, Békességben, csöndességben! Nem törődni a világgal, A világ ezer bajával. Meggondolni háborítlan, Ami immár közelebb van. Illatos hegy oldalában, A tavaszi napsugárban, Nézni illandó felhőkbe, Múlt időkbe, jövendőkbe. És azután, utóvégre, Észrevétlenül, megérve, Lehullani önmagától, A kiszáradt életfáról. S ismeretlen sírgödörbe Elalunni mindörökre S ott egyebet mit se tenni, Csak pihenni, csak pihenni.
6.
Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény. De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak. Ezért minden: önkínzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié.
7.
Holdfény alatt járom az erdőt. Vacog a fogam s fütyörészek. Hátam mögött jön tíz-öles Jó Csönd-herceg És jaj nekem, ha visszanézek. Óh, jaj nekem, ha elnémulnék, Vagy fölbámulnék, föl a Holdra: Egy jajgatás, egy roppanás. Jó Csönd-herceg Nagyot lépne és eltiporna.
8.
A testvér 05:20
A testvér az a nő, aki szeret, De vágya nincs és semmit sem akar. Tenger-nyugalmú mosolya mögött Nemes, vagy nemtelen célt nem takar. Nincs elfogultság benne, s nincs zavar. Nincs macska-szeszély, s nincs tigris-fölény, Olyan, mint a jó lelkiismeret Az öntudat virágos küszöbén. Tartózkodása nem titkos ígéret, Nem szűzi hó, mely olvadásra vár, De kőbe metszett, rendületlen lényeg. Látod, ez az a nő, aki testvéred. Ez az a nő, akiben megszűnik A nemek örök, nagy szerelem-harca, Mely hódítás és leigáztatás, Ha százszor pásztor-idill is az arca. Bilincs nehezül és rabszíj fonódik A szeretőkre a vágy vak tüzében. De szabadság van a testvériségben. A testvér az a nő, aki szeret, De sohasem lesz gyermekeid anyja, Csak álmaidnak, lélek-gyöngyeidnek Töretlen-tömör aranyfoglalatja. Ki távol tőled - melletted áll mindíg, S a szépség ködös ormai felé, Ha megállottál - újra útnak indít. Mint halkbeszédű alpesi kalauz, Komolyan kormányozza léptedet, S ha végső dalba fogsz: tündér-echó: Megszázszorozza hattyú-éneked.
9.
Csillámló szemek Hová lettetek? Stonehenge kövei, Ki bújt el bennetek? Boszorkány bájital, Lassú füstölő Hiába várom, Nem jön, nem jön ő. Vártam a tengernél, Vártam a folyónál, Szerelmem benne ég Táltosok patáján. Gyertyafény csillagok, Alacsony mennyezet, Némán mozdulok Erdők madarán. Fehér az orcája Mindenki babája Templomok oltárán Kiterítve bája Leomlok előtte Feketén, sötéten Áldozok neki A jelenvaló létben. Fölemel magához Megölel, megcsókol Elhajít, megtapos Isteneknek bókol Kihajt a tulipán Cikázik a fóka Nő a szakállam Évezredek óta. Elrabolom úgyis Csillámló szemekkel Megnyílik az égbolt Széttárt kezekkel Itt vagyunk mi nála Szerelembe verve Mint Fekete Királynő És az ő hercege.
10.
Altató 03:28
Lehunyja kék szemét az ég, Lehunyja sok szemét a ház, Dunna alatt alszik a rét - Aludj el szépen, kis Balázs. Lábára lehajtja fejét, Alszik a bogár, a darázs, Velealszik a zümmögés - Aludj el szépen, kis Balázs. A villamos is aluszik, - s mig szendereg a robogás - Álmában csönget egy picit - Aludj el szépen, kis Balázs. Alszik a széken a kabát, Szunnyadozik a szakadás, Máma már nem hasad tovább - Aludj el szépen, kis Balázs. Szundít a lapda, meg a sip, Az erdő, a kirándulás, A jó cukor is aluszik - Aludj el szépen, kis Balázs. A távolságot, mint üveg Golyót, megkapod, óriás Leszel, csak hunyd le kis szemed, - Aludj el szépen, kis Balázs. Tűzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász! Látod, elalszik anyuka. - Aludj el szépen, kis Balázs.
11.
Létem ha végleg lemerűlt Ki imád tücsök-hegedűt? Lángot ki lehel deres ágra? Ki feszül föl a szivárványra? Lágy hantú mezővé a szikla- Csípőket ki öleli sírva? Ki becéz falban megeredt Hajakat, verőereket? S dúl hiteknek kicsoda állít Káromkodásból katedrálist? Létem ha végleg lemerűlt, Ki rettenti a keselyűt! S ki viszi át fogában tartva A Szerelmet a túlsó partra!
12.
Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Világok pusztulásán Ősi vad, kit rettenet Űz, érkeztem meg hozzád S várok riadtan veled. Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom S őrizem a szemedet.
13.
Bolond hangszer: sír, nyerit és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az élet melódiája. Ez a fekete zongora. Fejem zúgása, szemem könnye, Tornázó vágyaim tora, Ez mind, mind: ez a zongora. Boros, bolond szivemnek vére Kiömlik az ő ütemére. Ez a fekete zongora.
14.

credits

released November 16, 2012

Christina Domene: vocals

Robert Hofmann: Bösendorfer piano, Mellotron, Philicorda, rhodes, church organ, double bass, electric bass, acoustic and electric guitar, vocals

Guest musician: Nicolas Unger, drums

Cover design: Philipp Hofmann

Photos: capitalistica, Pannón Melankólikusok

Handwriting: Larissa Cox

license

all rights reserved

tags

about

Pannón Melankólikusok Würzburg, Germany

contact / help

Contact Pannón Melankólikusok

Streaming and
Download help

Report this album or account

If you like Pannón Melankólikusok, you may also like: